Információk, érdekességek
Igaz/hamis állítások a meditációról
2024. február 01.
A pandémia miatti bezártság óta az élőben vezetett, online meditáció különösen elterjedt a közösségi oldalakon. A mindfulness (tudatos jelenlét) meditáció – számos tanulmányban alátámasztott előnyei miatt – szintén növelte népszerűségét. Ugyanakkor a tévhitek sokasága veszi körül a meditációt.
10 igaz/hamis állítás, amit érdemes megismerni.
1. A légzés a meditáció kulcsfontosságú része
IGAZ. Ellentétben a relaxációval vagy a szofrológiával, a meditáció során nem módosítani próbáljuk a légzésünket, hanem igyekszünk kapcsolatba lépni vele, és ha kell, támaszként használjuk. Amikor úgy érezzük, hogy az elménk vezérel, a meditáció visszatereli a figyelmünket a légzés érzésére. A légzés a kapocs a gondolatok és a test között. Amikor tehát a légzésre irányítjuk a figyelmünket, az a gondolatainkra is kihat.
2. A meditáció az érzelmektől való mentességet foglalja magában
HAMIS. Minden érzelemtől elzárkózni lehetetlen. A gondolatokéhoz hasonlóan a meditáció segít enyhíteni az érzelmek negatív hatását is. Látni fogjuk, hogy az érzelem jelen van, anélkül, hogy azt próbálnánk feltétlenül megérteni. Befogadjuk, majd hagyjuk, hogy elmúljon… Ez lehetővé teszi érzelmeink mindennapi felismerését. Ezáltal kevésbé engedjük, hogy azok vezéreljenek minket. Kilépünk a beidegződésekből, és kevésbé cselekszünk az érzelmek hatására.
3. Mozdulatlanul kell maradni meditálás közben
HAMIS. A gyakori, ülő helyzetben történő meditációk mellett többféle laza, informális meditációs gyakorlat létezik. Meditálhatunk pl. séta, főzés, kávézás, sorban állás közben is… Keressük azt az állapotot, amikor mindent megfigyelünk, ami önmagában mozog, de ahol a tudat mozdulatlan. A séta közbeni meditációhoz pl. figyelni fogunk a légzésünkre, a földön tett lépéseink menetére, a madarak énekére stb.
4. A meditáció napi gyakorlást igényel
IGAZ. A meditációt nehéz elképzelni – meg kell tapasztalnunk, hogy teljesen megértsük. És mindenekelőtt gyakoroljuk rendszeresen, hogy kihasználjuk az előnyeit. Így az agy fokozatosan „megtanul” ebbe az éberségi állapotba kerülni. Minél gyakrabban meditálunk, annál könnyebben sikerül ezt elérni. Valamint minél jobban összpontosítunk, annál jobban erősödik napi szinten az a képességünk, hogy visszatérünk a jelen pillanatba anélkül, hogy elragadnának bennünket a gondolataink vagy az érzelmeink.
Lelki egészség
2024. január 26.
„Törődj a lelkeddel!” – hirdeti egy hatalmas molinó egy budapesti épület tetején. Én is, szakemberként szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek foglalkozzanak a lelki egészségükkel. De mit is jelent a „lelkünkkel törődni”?
Elárulom, hogy az említett fővárosi épület valójában egy belvárosi templom. Így talán már közelebb kerülünk ahhoz, hogy ők éppen mit értenek a lelkünkkel való gondoskodás alatt. Valószínűleg az istenhit, a vallás gyakorlását (de talán még mást is). Ez természetesen nem mindenkit szólít meg, és szerencsére szabad választásunk van abban, hogy gyakorolunk-e vallást, és ha igen, melyiket. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a vallásosságnak valóban lehet jótékony hatása a mentális egészségre. A vallás olyan összetevői, mint
-a pozitív hit,
– a reményteljesség,
– az összetartó közösség,
– a rituálék,
- – a hagyományok jelenléte mind-mind lelki egészséget növelő hatásúak lehetnek még modern korunkban is.
Amit a szóban forgó templom képvisel, az egyféle értelmezése a lelkünkkel való törődésnek.
Mi egyebet jelenthet még a lelkünk ápolása?
Nehézség az, hogy a lelki egészség kevésbé megfogható, mert elvontabb, mint pl. a testi egészség. Ezért segíthet, ha a lelki egészség ápolását a testi egészségéhez hasonlítjuk.
Hogyan is teszünk a fizikai egészségünkért?
Egyszerű, ezt talán mind tudjuk. Először is vigyázzunk a jóllétünkre, próbáljuk megelőzni a betegségeket. Eleget alszunk, egészségesen étkezünk, sokat mozgunk, talán még vitaminokat is szedünk. Ezt nevezzük egészségvédelemnek és prevenciónak, ami nem csak testi, de lelki értelemben is létezik, és a kettő szorosan összefonódik.
Önnek a fizikai egészség mely aspektusával kellene többet foglalkoznia, hogy ezáltal a lelki egyensúlyért is tegyen? Az egészséges életmód (alvás, mozgás, étkezés) alapjául szolgál a lelki egészségnek is. Például, amikor kialvatlanok vagyunk (főleg, ha tartósan), akkor érzelmileg sokkal ingatagabban viselkedünk.
Van, aki pl. azzal tudna jobban törődni a lelkéért, hogy jobban odafigyel az elegendő mennyiségű és kellő minőségű alvására. Fontos lelkünk jelzéseit, azaz érzéseinket, gondolatainkat (és néha még testi tüneteinket is) figyelni, amelyen keresztül „kommunikál velünk” a pszichénk. Fontos ezeket tudatosítani, akár leírni naplóba, vagy ha jólesne, elmondani egy szerettünknek. Ezáltal jobban meg tudjuk magunkat érteni, tudunk kapcsolódni másokhoz, és adott esetben még egy kicsit meg is könnyebbülhetünk.
Lehangolt vagy depressziós?
2024. január 21.
A szürke téli napok energiavesztéssel járnak a szervezetben. Ebben az időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy lehangoltak, kimerültek, fáradékonyak, esetleg kijelentik: depressziós vagyok. Divat ez a szó, de sokan nem tudják, mi a valódi jelentése. Ha csak levertek vagyunk, az még nem betegség...
A kezelést igénylő depresszió megtámadja a beteg hangulatát, gondolkodását, szervi egészségét és viselkedését. A depressziós beteg hangulata majdnem mindig szomorú vagy aggodalmas, jóllehet az ingerültség is gyakori. Még ha valaki látszólag nem is depressziós, elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt, melyekben korábban kedvét lelte.
A depressziós ember gondolkodása gyakran önmagáról, a jelenről és a jövőről alkotott negatív gondolatokban nyilvánul meg. A betegek számára a koncentráció, az emlékezőképesség is problémát jelenthet, gyakran hoznak nehezen megmagyarázható döntéseket. Ha az állapot súlyosbodik, a beteg érdektelenné válik, és teljes reményvesztettséget él meg, úgy véli, ő már teljesen értéktelen a társadalom számára. Gyakran úgy érzik, nem érdemes tovább élniük, gyakran gondolnak az öngyilkosságra. A szorongás, a rémület valami meghatározatlan, de iszonyú dolog bekövetkeztétől gyakori velejárója a depressziónak. Fóbiák, félelmek bizonyos helyzetektől, szintén kialakulhatnak.
Testi tünetek
A testi funkciók számos módon romolhatnak. Az étvágytalanság és testsúlycsökkenés gyakori tünet, jóllehet néha fokozott étvágy és testsúlygyarapodás lép fel. A depresszió alvászavarokkal járhat, melyek súlyossága az elalvási nehézségektől az éjszakai ébredéseken át a kora reggeli ébredésig és visszaalvási képtelenségig változhat. Vannak azonban, akik éppen hogy sokkal többet alszanak a szokottnál. Bármennyit aludjanak is a depressziós betegek, gyakran kimerültek, erőtlenek, sokszor elvesztik nemi érdeklődésüket. Szájszárazság vagy székrekedés alakulhat ki, sokan nehezen körülírható fájdalmakról panaszkodnak.
Akik már átestek egy depressziós időszakon, életük során mintegy öt ilyen epizódra számíthatnak. Természetesen ez nem mindenkire egyformán érvényes. Vannak, akiknek csak egy depressziós időszakuk van, másoknak pedig több. Szerencsére a legtöbb beteg esetében a korai kezelés a depresszió időtartamát és súlyosságát egyaránt csökkenti.
Természetes libidónövelők hosszú téli éjszakákra, didergős reggelekre
2024. január 20.
A hideg idő tartós beálltával legszívesebben ki sem mozdulnánk az ágyból, sokak szerint ilyen időben nem is érdemes mást tenni, csak szexelni. A természet növényi afrodiziákumok egész tárházát kínálja ahhoz, hogy felkeltsük szexuális vágyunkat, fokozzuk testi-lelki erőnlétünket és új érzéki élményekkel gazdagítsuk szerelmi életünket.
Az oldott, erotikus vagy éppen játékos atmoszféra megteremtésében nagy szerepet játszanak a klasszikus vizuális ingereken kívül a szaglás és ízlelés útján érzékelt információk. Bizonyos ételek és italok, aromás illatok, az együttlét előtt vagy közben használt illatos masszázsolajak, füstölők különösen alkalmasak arra, hogy ellazult, fülledt, nyitott hangulatba kerüljünk.
Fejedelmi finomságok: vanília, csokoládé, méz
A ősidők óta vágykeltő szerekként számon tartott vanília, csokoládé, méz és az ezeket tartalmazó ételek a luxus és a hedonizmus érzetét felkeltve csábítanak érzéki élvezetekre.
A csokoládé koffein és teobromin tartalma és a benne található egyéb vegyületek az agy örömközpontjára hatnak, euforikus érzeteket, felszabadultságot, életörömet keltve. A magas kakaótartalmú csokoládéban ugyanakkor rengetegféle flavonoid található, amelyek késleltetik az öregedést, szépítik a bőrt és a hajat, erősítik a vérkeringést.
A hangulatfokozó illóolajokat tartalmazó vanília elősegíti a stressz vagy negatív érzelmek okozta feszültség leküzdését és az intimitásra való ráhangolódást.
Az ásványi anyagokban és azonnal hasznosítható értékes cukrokban gazdag méz nemcsak hangulatfokozó hatással bír, hanem immunerősítő, roboráló is. Mivel ozmotikus hatása révén fokozza a vérkeringést, masszázs alkalmával is nagyon hatékony.
A vég tagadása, avagy van-e halál az életben?
2024. január 18.
Mindenki által ismert közhely, hogy a halál az élet természetes része, vicces megfogalmazásban az élet egy nemi úton terjedő betegség, 100%-os halálozási aránnyal. A modern társadalmakban azonban rendre igyekszünk eltávolítani magunktól nem csak a halál tényét, de a gondolatát is. Egyszerűen nem vagy csak nagyon ritkán és esetileg eleme a közös létünknek, még nem teljesen tabu, de bizonyos helyzetekben már szinte az.
A tradicionális társadalmakban a halálhoz való viszony is természetesebb volt, a közeli hozzátartozók, barátok, ismerősök eltávozását nem feltétlen tragédiaként élték, hanem szomorú, de elkerülhetetlen eseményként. Ehhez képest manapság a halál eleve kényes téma, különösen, ha valaki közelgő, várható haláláról van szó, és tényleg szinte elképzelhetetlen felhozni az érintettnek, vagy akár csak a jelenlétében is. A közelgő végről legfeljebb maga az érintett kezdeményezhet beszélgetést, ám azt is sokszor azzal ütik el a hozzá közel állók, hogy ugyan már, korai lenne erről beszélni, hisz annyi időd van még…
De hogy lett a halál ilyen tabutéma, miközben épp ez az egyetlen biztos pont mindannyiunk életében? Nos, erre a kérdésre többféle válasz is adható.
A modernitás dilemmái
Az első kézenfekvő megfejtést a nyugati civilizáció története, azon belül is a modern társadalmak kialakulása szolgáltatja. Az iparosodó társadalmakban javarészt felbomlottak azok a kis (falu)közösségek, melyek korábban az élet keretét adták a legtöbb ember számára, megjelent a modernitást jellemző elidegenedés, elkülönültek egymástól a korábban többgenerációs nagycsaládokat alkotó nemzedékek, és mindeközben felgyorsult az élet. A másik halála pedig egy aktuálisan megoldandó problémává vált, amin gyorsan „túl kell esni”, egyrészt, hogy magunk mögött tudhassuk a temetéssel (örökléssel, ügyintézéssel) járó gondokat, másrészt, hogy ezzel a rapid folyamattal a magunk számára is lerövidítsük a gyászidőszakot. (Miközben ez utóbbi persze döntően nem azon múlik, milyen gyorsan tudjuk le a gyász külsődleges, formális részeit, bár látszólag segíthet, ha legalább rituálisan magunk mögött tudhatjuk egy hozzánk közel álló személy elvesztését.)
Vagyis mások halálával találkozni alapvetően kényelmetlen számunkra, elkerülhetetlenségével együtt is természetellenes dolognak éljük meg a halált, így aztán nem csoda, hogy a saját elkerülhetetlen végünkkel még kevésbé szeretnénk szembenézni.
A halál életünk nagy részében valami olyasmi, ami mindig csak másokkal történik meg, és bár tudjuk, hogy ránk is vár valahol a jövőben, de ezt a tényt igyekszünk kizárni a gondolkodásunkból. Ami nem is csoda, hisz a modern civilizáció a jelenben létezik, a jelenre fókuszál, jövőképe pedig lényegében nem más, mint az előrevetített, gyakorlatilag végtelen fejlődés és növekedés.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...303132...247