Információk, érdekességek
A klimax különböző állomásai
2023. július 21.
A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.
1.megálló: premenopauza
A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.
2.megálló: perimenopauza
A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.
Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.
3. megálló: posztmenopauza
A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.
Mit ad a lelkünknek a munka?
2023. július 17.
Május elsején a munka világnapját ünnepeljük. Bár minden nap egy kicsit a munka ünnepe, hiszen mindannyiunk heti több napot, általában hétfőtől péntekig eleve a munkának áldoz.
Aki jelenleg már nem dolgozik, az életéből kb. 40 évet munkával töltött. A mi nyugati társadalmunkban ugyanis alapvető dolog, hogy a munka határozza meg a mindennapjainkat és strukturálja az életünket.
– Már gyerekként is az iskolában arra készülünk fel, hogy később jól tudjunk majd teljesíteni.
- – Aktív felnőtt életünkben a karrierünket építjük (netán háztartásbeliként dolgozunk).
- Majd idősebb korunkban megpihenünk, hiszen „megdolgoztunk érte”.
Ha a teljes társadalom helyett csak a mi tág környezetünket, azaz hazánk munkához való hozzáállását szeretnénk megvizsgálni, érdemes meghallgatni, hogyan beszélünk a munkáról. Például, hogy a magyar nyelvben milyen gyakori szófordulatok, közmondások szólnak róla. Ezek alapján úgy tűnik, hogy mi, magyarok azt gondoljuk, a munkának személyiségformáló ereje van,
– hiszen a munka nemesít;
– sőt, „aki nem dolgozik, az ne is egyék”, munkával kell kiérdemelnünk a jussunkat.
– A rest kétszer fárad,
– végtére is nem fog leesni a karikagyűrű az ujjunkról, ha még egy kicsit dolgozunk. Végezetül pedig
– a pihenés munka után édes.
Hogyan állunk a munkához?
Az elmúlt időszakban azonban jelentősen változott az, hogy társadalmilag hogyan állunk a munkához, hogy mennyit és miként szeretnénk dolgozni. Elkezdődött például a Covid-világjárványhoz köthető otthonról is végezhető munka (home office) forradalma. Egyre többen élünk ezzel a lehetőséggel munkavállalóként, hiszen számos előnnyel jár. A digitális munkavégzésen túl a nyugat-európai országokban tömegesen mondtak fel vállalati alkalmazottak és választottak sokszor akár kevésbé jövedelmező, ámde a magánéletnek nagyobb teret adó munkákat. Számos munkahelyen pedig áttérnek a 4 napos munkahétre. Ugyancsak sokan úgynevezett „csendes felmondás”-ba (quiet quitting) kezdtek. Ez azt jelenti, hogy csak minimális energiát fektetnek a munkájukba, hogy éppen ne rúgják ki őket. Ezzel tehermentesítve magukat érzelmileg, szellemileg és fizikailag.
Kialvatlanság és koncentrációhiány?
2023. július 15.
Nem csak az olyan egyértelmű jelzés, mint a mellkasi szorítás figyelmeztethet a szív-érrendszer zavaraira. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a menedzser életmódot folytató nők és férfiak gyanút keltő tüneteire hívta fel a figyelmet.
A stressz és a folytonos teljesítménykényszer is rizikófaktor
Manapság szinte nincs olyan menedzser vagy menedzser életmódot folytató nő és férfi, aki ne érezné a bőrén a nyomást, a növekvő elvárásokat, a stresszt. Márpedig ez az állapot konkrét fizikai állapotváltozást is okozhat. Folyamatos stresszhelyzetben ugyanis nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stresszhormonok szintje is, amelyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek a tényezők pedig egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stresszhelyzetekben élőknél ez a stresszre adott, egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és olyan betegségeket okozhat, mint például a szívritmuszavar vagy a szívinfarktus.
– A jelenség különösen gyakran figyelhető meg a menedzser életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, amelynek szinte egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szív-érrendszeri betegség – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.
Milyen tünetekre érdemes felfigyelni?
Van néhány tünet, amelyeket természetesen mindenképpen ki kell vizsgáltatni kardiológiailag. Ilyen például a mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás, erős szívdobogásérzés, repkedő érzés a szív táján, jelentősen csökkenő terhelés, légszomj, rendszeresen mért magas vagy ingadozó vérnyomás. Vaskó doktor szerint azonban a szív-érrendszer nem megfelelő működésére jónéhány olyan tünet is felhívhatja a figyelmet, amelyet nem ennyire könnyű kapcsolatba hozni kardiovaszkuláris problémákkal.
– Sokan csak mellékesen mondják el a kivizsgálások során, hogy nagyon rosszul alszanak, egész nap fáradtnak, levertnek érzik magukat. Főként férfiak említik a horkolást és az éjszakai légzéskimaradást, vagyis az alvási apnoét. Az alvászavarokat már csak azért is érdemes kivizsgáltatni, mert következményképpen napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni. Azért is fontos a vizsgálat, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is – mondja a kardiológus. –
Ezért fontos a bölcsességfog kihúzása! - Minden, amit a beavatkozásról tudnod kell
2023. július 02.
A bölcsességfogak kihúzása egy olyan fogászati eljárás, amely sok ember számára ismerős lehet. A bölcsességfogak a száj hátsó részében találhatóak, és általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdenek előbújni. Kellemetlen problémákat okozhatnak, ezért gyakran javasolják a kihúzásukat. De miért érdemes megszabadulni tőlük és mit kell tudni a beavatkozásról? Cikkünkben ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.
Bölcsességfog kihúzása – Miért szükséges?
A bölcsességfogak által okozott problémák gyökere legtöbbször onnan ered, hogy a szájüregben nem jut elegendő hely számukra. Amikor megpróbálnak kibújni, gyakran fogtorlódást, és ebből adódóan fájdalmat okoznak. Ez a probléma hosszú távon akár fogínygyulladáshoz is vezethet, ami az íny duzzanatával, kellemetlen szájszaggal és még több fájdalommal járhat.
Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron
2023. június 27.
Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.
Túl sok időt töltünk a víz alatt
Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén.
Mit tegyünk?
Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak.
Nem figyelünk a nyomáskülönbségre
A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben.
Mit tegyünk?
Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!
Nem használunk füldugót
Ha hosszabb időn át tartózkodunk zajos környezetben – egy koncert, vagy buli után – másnap reggel sokan tapasztalunk fülzúgást, mintha az éjszaka még mindig ott morajlana a fejükben. Szerencsés esetben ez a hang a délelőtt folyamán fokozatosan megszűnik, de előfordulhat, hogy tartósan fennmarad.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...373839...247