Információk, érdekességek

Fogkrémek és szájvizek semlegesítik a COVID-19 vírust

2020. december 05.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a cinket vagy ónt tartalmazó fogkrémek, illetve a cetil-piridinium-klorid (CPC) tartalmú szájvizek 99.9%-ban semlegesítik a COVID-19-et okozó vírust. A vizsgálatok a Colgate kutatási program részét képezik, amely keretén belül megfertőződött embereken végeztek klinikai vizsgálatokat, hogy felmérjék a szájápolási termékek hatékonyságát a szájban megtalálható vírus mennyiségének csökkentésében, amely hozzájárulhat a COVID-19-et okozó vírus terjedésének lassításához.

Fotó: 123rf.comA laboratóriumi vizsgálatokban – amelyekben elsőként vizsgáltak fogkrémet – a Colgate Total és a meridol fogkrémek 2 perc után semlegesítették a vírus 99.9%-át. A Colgate Plax és Total szájvizek már 30 másodperc után hasonlóan hatékonynak bizonyultak a vírus semlegesítésében. Az októberben befejezett vizsgálatokat a Rutgers New Jersey Medical School (NJMS) Közegészségügyi Kutató Intézetével és a Regionális Biológiai Biztonsági Laboratóriumokkal együttműködve végezték. 

Az eredmények azt mutatják, hogy egyes fogkrémek és szájvizek segíthetnek csökkenteni a SARS-CoV-2 vírust, amely a COVID-19 megbetegedéseket okozza, azáltal, hogy ideiglenesen csökkentik a szájban található vírus mennyiségét. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja szerint a vírus cseppfertőzés útján terjed, tehát amikor egy fertőzött személy köhög, tüsszent, énekel, beszél vagy levegőt vesz.

“Klinikai vizsgálataink korai szakaszában járunk, de az előzetes laboratóriumi és klinikai eredményeink nagyon ígéretesek” – mondta Dr. Maria Ryan, a Colgate klinikai igazgatója. “Jóllehet, a fogmosás és a szájvizes öblögetés nem számítanak kezelésnek, illetve nem nyújtanak teljes körű védelmet, segíthetnek a vírus továbbadásának csökkentésében és terjedésének lassításában, kiegészítve a maszkviselés, szociális távolságtartás és a gyakori kézmosás által biztosított védelmet.”

Dr. David Alland, a Fertőző Betegségek divízió vezetője és a COVID-19 Elhárítási és Pandémiás Felkészültségi Központ (CCRP2) igazgatója, aki Dr. Pradeep Kumar és Dr. Riccardo Russo orvos kollégáival a Rutgers NJMS tanulmányt vezette, a következőket mondta: “Tekintettel arra, hogy a nyál olyan mennyiségű vírust tartalmazhat, mint ami az orrban és a torokban található, valószínűsíthető, hogy a szájból származó SARS-CoV-2 vírus hozzájárul a betegség továbbadásához, főként tünetmentes fertőzött személyeknél, akik nem köhögnek. Ez alapján a szájban lévő vírus mennyiségének csökkentése segíthet megakadályozni a vírus továbbadását a szájápolási termékek hatástartama alatt.”


Engedélyezték a Pfizer/BioNTech-vakcina forgalmazását

2020. december 04.

Fotó: unpslash.com

Engedélyezte szerdán a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világ első olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus-vakcina alkalmazására.

Boris Johnson brit miniszterelnök minapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy kormánya már 40 millió adagot megrendelt a Pfizer/BioNTech-oltóanyagból, és ez – mivel fejenként két oltásra lesz szükség – az első menetben húszmillió embernek, a brit lakosság csaknem egyharmadának lesz elegendő.

A Pfizer és a BioNtech november elején bejelentette, hogy közösen kifejlesztett oltóanyaguk hatékonysága az addigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján 90 százalék körüli.

A Pfizer nem sokkal később közölte, hogy a végleges hatékonysági mutató ennél is jobb, eléri a 95 százalékot. A gyógyszeripari cég nemrégiben jelezte, hogy brit jóváhagyás esetén néhány napon, akár órákon belül el tudja kezdeni vakcinájának nagy-britanniai forgalmazását.

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva néhány napja kijelentette: a cég készen áll az első 20 millió, már elkészült adag azonnali kiszállítására azokba az országokba, amelyeknek a hatóságai megadják ehhez a hozzájárulást.

A vállalat az idei év végéig 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd adag koronavírus-vakcinát tud gyártani. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője az engedélyezés szerdai bejelentése után közölte: a kormány elfogadta a gyógyszerfelügyeleti hatóság ajánlását a Pfizer/BioNTech-vakcina alkalmazásának engedélyezésére.

A szóvivő szerint az MHRA a benyújtott dokumentáció alapos tanulmányozása után úgy döntött, hogy az oltóanyag megfelel a szigorú biztonsági, minőségi és hatékonysági előírásoknak.


A tünetek jelentkezésekor és utána öt napig a legfertőzőbb a beteg

2020. november 30.

Egy új, nagy léptékű tanulmány szerint az új típusú koronavírus okozta Covid-19 tüneteink jelentkezésekor, majd az ezt követő öt napban a legvalószínűbb fertőzés továbbadása – számolt be róla a BBC hírportálja.

A fotó illusztráció: unsplash.comA pácienseknél a betegségük elején találták a legnagyobb víruskoncentrációt, míg “élő”, vagyis szaporodni képes vírusok akár a tünetek megjelenése utáni kilencedik napig kimutathatók voltak – írták a kutatók a Lancet Microbe brit tudományos folyóiratban.

A tanulmány készítői 79 kutatást elemeztek, ezek teszttel igazoltan koronavírusos, kórházban kezelt, tüneteket mutató páciensek eseteit tartalmazták. A tünetek jelentkezésétől kezdve akár a kilencedik napig is azonosítottak szaporodóképes vírusokat a torokból vett egyes mintákból.

A mintákban talált RNS-részecskékből, vagyis a vírus örökítő anyagának töredékeiből a tünetek kezdetekor vagy ezután öt napon belül volt a legtöbb.

Az inaktív RNS-töredékek az orr- és torokmintákban átlagosan még a tünetek megjelenése utáni 17 napon is kimutathatók voltak.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy mivel kilenc napon túl nem volt a mintákban szaporodóképes vírus, ezért – a tovább kimutatható inaktív töredékek ellenére – valószínűtlen, hogy a páciensek többsége fertőzne a kilencedik nap után is.

Az emberekben azt kell tudatosítani, hogy amint akár a legenyhébb tüneteket is érzik, ne érintkezzenek másokkal, izolálják magukat. Vannak, akik olyan későn kapják meg a teszteredményüket, hogy talán már túl is vannak a legfertőzőbb időszakon” – mondta el a BBC-nek Muge Cevik, a St. Andrews-i Egyetem tudósa.

A kutatás nem vizsgálta a tünetmentes fertőzötteket, de a szerzők felhívták a figyelmet arra, hogy más kutatások kimutatták, egyesek már a tünetek megjelenése előtt és tünetmentesen is fertőzhettek.


Francia szakemberek: a második hullám nem a végső

2020. november 29.

A fotó illusztráció: unsplash.comA koronavírus-járvány Európát jelenleg sújtó második hulláma nem a végső, és a tél végéig, valamint a jövő tavasz folyamán egymást követő, több hullámra kell számítani – jelezte a francia kormány mellett működő tudományos tanács.

“Nehéz előre látni mennyi ideig fog tartani a második hullám, mert az magán a víruson, az időjárási viszonyokon, valamint a vírus terjedésének megfékezésére foganatosított intézkedéseken, s azok társadalmi elfogadottságán, azaz hatásán is múlik” – írták legutóbbi, október 26-i keltezésű véleményükben a francia döntéshozókat segítő szakemberek, két nappal azelőtt, hogy az Emmanuel Macron államfő által összehívott védelmi tanács általános lakhelyelhagyási tilalom bevezetéséről döntött.

“Nehéz hónapok előtt állunk egy szélsőségesen nehéz helyzetben” – fogalmazott véleményében a tudományos tanács, amely a második hullám végét az év végére vagy a jövő év elejére feltételezi.

A testület azt javasolja, hogy erre az időpontra a jelenlegi 40 és 50 ezer közötti napi esetszámot maximum 5 és 8 ezer közé kell korlátozni, és a vírus terjedését szigorúan ellenőrzés alá kell vonni.

A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy bármilyen intézkedéseket is foganatosítson a kormány, “azok nem lesznek elégségesek újabb hullámok elkerülésére a második után“.


Azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól

2020. november 27.

Fotó: pixabay.comA Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.

Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.

Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...250