Információk, érdekességek

Köszi, jól vagyok! Egészségről közérthetően, őszintén, bizalommal

2020. október 18.

Köszi, jól vagyok! címmel szeptembertől Magyarországon egyedülálló podcast csatorna indult, nem kisebb céllal, minthogy interjú beszélgetéseivel nyílt párbeszédet indítson az egészségünket érintő témákban. 

Fotó: gettyimages.comA jól-lét podcastként is titulált csatorna adásai egészségről, betegségről, gyógyításról, megelőzésről szólnak és elsősorban orvosok, egészségügyi szakemberek, páciensek osztják meg tapasztalataikat egy-egy beszélgetés során. Az őszinte és közvetlen hangvételű interjúkban tényeket és tévhiteket is tisztáznak az interjúalanyok többek között sokakat érintő vírusok, krónikus betegségek, oltások vagy éppen terápiás kezelési módok kapcsán.

A csatorna fejlesztője a GlaxoSmithKline gyógyszerforgalmazó cég. 

Rögtön az első adásokban meglepő témákkal találkozhat a hallgatóság: a sok részletre kiterjedő szakértői beszélgetésekben a meghívott vendégek az asztma krónikus betegséget járják körbe, a Covid-19 és a HIV vírus közti összefüggéseket vizsgálják, és  elgondolkodtató párhuzamokat is feltárnak a 21. század két legismertebb vírusáról.

Nem kevésbé érdekes a folytatás sem: a decemberig tartó időszakban szó esik az új járvány kialakulásáról, a magyarországi HIV betegszervezet valódi szerepéről, de a vakcinagyártás és oltóanyag-fejlesztés kihívásait is bemutatják a körülbelül fél órás epizódokban.

Köszi, jól vagyok! csatorna ötletgazdáinak célja, hogy minél közelebb hozzák  a hallgatókhoz ezeket a sokakat foglalkoztató és érintő témákat, és minél szélesebb körben, közérthető módon tájékoztassanak úgy, hogy a tartalom még hosszú idő múltával is elérhető legyen. Ezen felül a podcast arra is kiváló eszköz, hogy időkorlát nélkül lehessen egy-egy témát körbejárni, több szemszögből is megvizsgálni, melyre egy televíziós vagy rádiós beszélgetőműsor nem minden esetben alkalmas.


Néhány hónap múlva kezdődhet a tömeges oltás Nagy-Britanniában

2020. október 17.

Fotó: pixabay.com

Rövid időn belül, akár három hónap múlva elkezdődhet az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyag tömeges alkalmazása Nagy-Britanniában, és ez esélyt teremt arra, hogy húsvétig minden felnőtt megkaphatja az oltást – írta kormányforrásokat és a vakcina fejlesztésén dolgozó kutatókat idézve a szombati The Times.

A konzervatív brit napilap beszámolója szerint az Oxfordi Egyetem oltóanyagán dolgozó kutatók abban bíznak, hogy az általuk kifejlesztett vakcinát még az idén jóváhagyják a brit hatóságok, és egyes egészségügyi illetékesek reményei szerint hat hónapon belül minden felnőttnek be lehet adni egy dózist az oltóanyagból.

Az idézett kormányforrások egyike kijelentette, jóllehet a hatóságok hathónapnyi időtávlatban gondolkodnak, a tömeges oltási programot valószínűleg ennél is sokkal hamarabb végre lehet hajtani.

A The Times forrásai szerint már készülnek a szabályok annak lehetővé tételére, hogy az oltást az egészségügyben dolgozók nagyon széles köre jogosult legyen beadni, ennek érdekében képzésük néhány héten belül megkezdődik.

A logisztikai tervek között szerepel olyan autós oltóállomások kialakítása, amelyeknél a kocsikban ülőknek lehet beadni a vakcinát.

Nagy-Britanniában már vannak hasonlóan működő autós koronavírus-tesztelő állomások.

A hatalmas oltási program végrehajtásában valószínűleg a fegyveres erők is segédkeznek majd – áll a brit lap szombati írásában.

A szakmai körökben legígéretesebbnek tartott brit koronavírus-vakcinát az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki. Az egyetem már megállapodott az AstraZeneca gyógyszeripari óriásvállalattal a gyártásról és a forgalmazásról arra az esetre, ha az április óta tartó emberi tesztelés során a koronavírus-vakcina beválik.


A szem sejtjeinek változása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt

2020. október 14.

Fotó: pixabay.com

A szem bizonyos sejtjeinek megváltozása segíthet felismerni az Alzheimer-kórt – állítják amerikai kutatók.

A retinahártya veszített vastagságából azoknál az egereknél, amelyek genetikai beavatkozás után Alzheimer-kórosak lettek. Mivel a retina szerves része az idegrendszernek, ezért neuronjainak pusztulása kapcsolatos lehet az Alzheimer-kóros agysejtek elhalásával – tudósított a BBC hírszolgálata az amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján elhangzott előadásról.

Scott Turner, a Georgetowni Egyetem orvosi karán működő memóriazavar-program igazgatója, a kutatás vezetője munkatársaival a retina rétegeinek vastagságát egy eddig nem vizsgált területen vette szemügyre.

Azt figyelték meg, hogy a retina belső és a gyűjtősejtektől kapott információt feldolgozó ganglionsejtes rétege csak az Alzheimer-kóros egereknél vékonyodott el. A ganglionsejtes réteg ezeknél az állatoknál a felére csökkent, a belső sejtréteg pedig az egyharmadára.


Stop Abúzus: sztárokkal indult kampány

2020. október 12.

 

Borbély Alexandra, Mihalik Enikő, Geszti Péter és Majka is felemelte szavát

Hazai hírességek hívják fel a figyelmet az internetes és közösségi médiás zaklatásra. A Stop Abúzus elnevezésű kampányhoz többek között Borbély Alexandra, Trokán Nóra, Mihalik Enikő, Rúzsa Magdi, Geszti Péter vagy éppen Majka is csatlakozott.

A Central Médiacsoport és a Hintalovon Alapítvány több évre tervezett, érzékenyítő projektjének célja, hogy a sztárokkal közösen gyakorlati segítséget nyújtsanak, ezzel pedig csökkenjen a zaklatások száma.


A XVII. Országos Patikanap a járványügyi helyzet miatt: ELMARAD!

2020. szeptember 25.

Fotó: gettyimages.com

A rendezvény célja kettős: egyfelől a figyelem felhívása a patikusok felelősségteljes hivatására, a gyógyszerész-beteg közötti bizalmi kapcsolat erősítésére, valamint arra a tényre, hogy a biztonságos gyógyszerellátás alappillére még ma is a gyógyszertár. A program szakmaiságát a Magyar Gyógyszerészi Kamara biztosítja.

A gyógyszerészet 700 éves hagyományokra épül. II. Frigyes német–római császár 1241-ből származó rendelete tesz először említést gyógyszertárakról. Magyar vonatkozásban pedig az 1244–1421 években kiadott Budai törvénykönyvben található az első leírás a gyógyszerészekről. A Lex Sanitaria Ferdinandina III. Ferdinánd uralkodása alatt látott napvilágot 1644-ben, amikor már rendeleti szinten is elkezdődött az orvosi és a gyógyszerészi hivatás különválása.

A gyógyszerészek tehát évszázadok óta végzik a lakosság gyógyszerellátását mint egészségügyi szolgáltatást a gyógyszertárakon mint egészségügyi intézményeket keresztül. A lakosság a gyógyszerészekről sokszor csak annyit tud, hogy a patikában kiszolgálják a betegeket. Pedig a gyógyszergyártástól a forgalmazásig, a hatósági és szakmai ellenőrzésen, az államigazgatáson át a reklámfelügyeletig vagy a tudományos területeken, laborokban, egyetemeken mindenütt vannak gyógyszerészek. Kémiai laboratóriumokban a kozmetikai ipartól a gumiiparig, de még a rendőrség, a gyógynövények, a gyógyszerhamisítás vagy a patológia területén is.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...686970...250