Információk, érdekességek

A túlsúly a daganatos betegségek kockázatát is drámaian emeli

2014. szeptember 13.

A Londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvostani Intézet kutatói irányításával végzett vizsgálat során ötmillió 16 éven felüli brit lakos adatait gyűjtötték össze, akiknek az egészségi állapotát, betegségeiket hét éven át követték nyomon. A szakemberek számítása szerint a túlsúly és az elhízás évente 12 ezer friss rákos megbetegedés kialakulásához járulhat hozzá. Amennyiben folytatódik a rohamos súlygyarapodás trendje, ez további 3700 daganatos betegség kialakulásához vezet majd évente - olvasható a BBC honlapjának hírei között, valamint az EurekAlert hírportálon.

Egyre több túlsúlyos, egyre több rákos beteg

"Világszerte növekszik a túlsúlyos és elhízott emberek száma. Immár egyértelműen bebizonyosodott a túlsúlyosság szerepe a diabétesz, valamint a szív-  és érrendszeri betegségek kialakulásában. Vizsgálataink azonban azt mutatták ki, hogy amennyiben a testsúlynövekedés jelenlegi trendje folytatódik, lényegesen nagyobb számú rákos megbetegedésre is számíthatunk" - hangsúlyozta a kutatásokat kirányító Krishnan Bhashkaran.

Ha unja már a banánt – 2. rész

2014. szeptember 07.

Manapság a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtája már teljesen szokványos, a boltok polcain szinte mindig megtalálható. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen ismerik és kedvelik az ananászt, a mangót, de számos igazán egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen termés is felbukkan a piacon. Vegyünk most górcső alá néhányat, a legnépszerűbb – nálunk is kapható – egzotikus gyümölcsök közül.

Ananász

100 g tápanyagtartalma: 50 kcal, 0,54 g fehérje, 0,12 g zsír, 13,12 g szénhidrát, 1,4 g rost, 47,8 mg C-vitamin.

Egy átlagos ananász 1,1-1,5 kg.

A banán után a legkeresettebb trópusi gyümölcs. Egyre több helyen kapható a világon a kakaó, a kávé és a tea mellett a méltányos kereskedelem jegyében forgalmazott, vagyis Fair Trade banán és ananász is.

A termés tetején elhelyezkedő levélkorona egy kis ananásznövény, mely továbbszaporításra is alkalmas. Akkor érett az ananász, ha a zöld korona belső részéből egy határozott mozdulattal könnyen eltávolítható egy kard alakú levél. A lédús, érett gyümölcs sárga színét a karotin és a xanthofill adja.

Ha unja már a banánt – 1.rész

2014. szeptember 06.

Manapság a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jó néhány fajtája már teljesen szokványos, a boltok polcain szinte mindig megtalálható. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen ismerik és kedvelik az ananászt, a mangót, de számos igazán egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen termés is felbukkan a piacon. Vegyünk most górcső alá néhányat, a legnépszerűbb – nálunk is kapható – egzotikus gyümölcsök közül.

Nem is gondolná az ember, de a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök fogyasztása – némi éves ingadozással – nagyjából a hazai gyümölcsfogyasztás egyötödét teszi ki. A KSH legutolsó, 2011-es adatai alapján az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás 11,7 kilogramm. Néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságszámba ment, amikor a zöldségesnél hosszas sorban állást követően az ember bevásárlószatyrába banán került.

Az általunk összeállított gyümölcskosárba az alábbi hét ismert és még kevésbé ismert egzotikus gyümölcs került: az avokádóról és a csillaggyümölcsről cikkünk 1. részében; az ananászról, a licsirő, a grépfrútról, a mangóról és a kakiszilváról írásunk 2. részében olvahatnak.

Mik azok az álgabonák és mire jók? – 2. rész

2014. szeptember 03.

Az álgabonák (pszeudocereáliák) egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. 

Hajdina

A hajdina (Fagopyrum esculentum Moench), másnéven pohánka, tatárka, haricska a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó kétszikű növény. Görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás-feketés terméshéjjal borított, háromélű, legömbölyített gúla (vagy piramis) alakú szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta.

Hazánkban a XV. század óta termesztik, főként a nagy magvú, fekete héjú Fagopyrum esculentum fajt (közönséges pohánka), míg Japánban és Kínában a kis magvú, kesernyés ízű, több antioxidánst tartalmazó Fagopyrum tataricum faj termesztése és fogyasztása az elterjedtebb. Termesztése és fogyasztása a kenyérgabonák és a burgonya megjelenésekor visszaszorult. A ’80-as évektől kezdve azonban az egészséges táplálkozás hívei kedvező beltartalmi értékei miatt újra felfedezték. Mára a reform, vegetáriánus étrend kedvelőinek táplálkozása mellett egyre inkább terjed a vegyes, hagyományos(abb) étrendet követők körében is, bár sokan nem kedvelik enyhés földes jellegű íze miatt.

Mik azok az álgabonák és mire jók? – 1. rész

2014. szeptember 02.

Egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. Mivel hosszabb időn át elsősorban csak a reform, vegetáriánus típusú konyhák alkalmazták (bár őseink étrendjéből nem hiányozhattak, sokáig eltűntek az asztalokról), gyakran idegenkednek használatuktól. Ennek elsősorban az ismerethiány lehet az oka, főleg a felhasználási lehetőségek tekintetében.

Ebben próbálunk segíteni írásainkkal, hogy minél többen megismerjék a sokoldalú álgabonákat és ne féljenek beépíteni az ezekkel készített ízletesnél ízletesebb recepteket a mindennapjaikba.