Információk, érdekességek
5 dolog, amit érdemes tudni a nyugalmi és a terheléses EKG-ról
2019. szeptember 07.
Mit ábrázol és mit nem a nyugalmi EKG? Mikor van szükséges terheléses EKG-ra? Kell-e tartani attól, hogy az utóbbi során nem fogjuk bírni a fizikai terhelést? Ezekre a kérdésekre adott válasz dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.
A nyugalmi EKG a szív elektromos tevékenységét ábrázolja
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra. Ez a diagnosztikai módszer a percenkénti szívverések számáról, szabályosságáról, a szív ingerképzéséről, ingervezetéséről, esetleges károsodásáról, a szívritmuszavarokról nyújt képet. Információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.
Ezen kívül alkalmazható a nyugalmi EKG a veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, szívritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezésére is. Ezen lehetőségek miatt ez a vizsgálat nagyon fontos része egy kardiológiai kivizsgálásnak.
A 12 elvezetéses nyugalmi EKG nyújtja a legpontosabb képet
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék görbék formájában ábrázol a papíron. Jelenleg a 12 elvezetéses EKG-t érdemes alkalmazni egy komolyabb kivizsgáláshoz, ugyanis ezzel a módszerrel lehet a lehető legpontosabb képet kapni a szív aktuális állapotáról.
A nyugalmi EKG teljesen fájdalommentes, egyszerű vizsgálat, amely során a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Ügyelni csupán a vizsgálat közbeni nyugalomra kell, mert az idegesség, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.
Gyakoribb, mint hittük: a félelmetes pánikbetegség
2019. szeptember 06.
Magyarországon a népesség 5-7 százalékának vannak pánikszerű rosszullétei, a nők között 2-3-szor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, legtöbbször fiatal felnőttkorban kezdődik. A pániktünetek ijesztőek, legtöbbször váratlanul jelentkeznek, általában 15-30 percig tartanak, gyakran úgy érzik a betegek, hogy életveszélyes állapotba kerültek.
Mikor beszélünk pánikbetegségről?A pánikroham tünetei lehetnek többek között: izzadás, szapora szívverés, remegés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom, gombócérzés a torokban, hányinger, szédülés, ájulásérzés, zsibbadásérzés, hőhullámok. A fenti tünetek közül legalább 3-4 jelentkezik egy rosszullét során.
A roham során a beteg elvesztheti a realitásérzékét, tart a megőrüléstől, szívinfarktustól, intenzív halálfélelme van. A rosszullétek hirtelen, látszólag ok nélkül, a szokásos tevékenységek közben következnek be, vagy akár este, alvás közben. A definíció szerint, ha egy hónapon belül 3-4 rosszullét jelentkezik, és a közbeeső időben erős félelem alakul ki a rosszullét ismétlődésétől, akkor pánikbetegséget állapítunk meg. Kezeletlen esetben hamar krónikussá válhat a folyamat, megnehezítve a gyógyulás esélyeit.
A pánikbetegség és agorafóbia – kapcsolatgyilkos, életminőségrontó kórképek
Van, akit „elfog a pánik”, ha autóbuszra kell szállni, bevásárlóközpontba menni vagy akár egy moziba beülni. Így nem jár oda vagy csak kísérővel, mert attól fél, hogy rosszul lesz, illetve kellemetlen helyzetbe kerül emiatt. Előbb-utóbb beszűkül az élettere, ami életminősége romlásához vezet és rontja hozzátartozóihoz, barátaihoz fűződő kapcsolatait.
Agorafóbia: tünetcsoport, amikor a beteg iszonyodik a tömegtől, nyílt terektől
Az agorafóbia önálló kórképként is megjelenhet, de az esetek többségében pánikbetegséggel társul – magyarázta dr. Kovács Attila, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Tanszék pszichiátere az EgészségCentrum magazinnak, majd így folytatta: – A szorongásos betegségek csoportjába tartoznak a pánikbetegségen kívül a különböző simplex fóbiák (például póktól, kígyótól, bezártságtól való túlzott félelem), szociális fóbia (szerepléstől, mások általi negatív megítéléstől való irreális félelem), akut és krónikus stressz-zavarok.
Miért használjon csúcsáramlás mérőt asztma esetén?
2019. szeptember 05.
Az egyik módja annak, hogy a tüdőgyógyász felmérje az asztmás betegnél a tüdő jelenlegi állapotát, az úgynevezett kilégzési csúcsáramlásnak, azaz a PEF (peak expiratory flow) értéknek a megmérése. A mérés egy kis műanyag eszközzel, a csúcsáramlás mérővel történik. Otthon is gyorsan elvégezhető, így a beteg is bármikor tájékozódhat saját állapotáról. Arról, hogy mit mutat a kapott eredmény és miért fontos ez asztma esetén, dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát kérdeztük.
Mit mér a csúcsáramlás mérő?
Lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgő szűkület mértékével. A kilégzési csúcsáramlás az erőltetett kilégzés során az első 10 milliszekundumban mért maximális áramlás.
Hogyan végezzük a mérést?
Vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk. A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF értéket liter/perc-ben kifejezve.
Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?
Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek mérések segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős, több mint 20%-os ingadozás asztmás állapotromlást jelez.
„A “kell” érték a szakrendelőben végzett légzésfunkció során kiderül, de néhány hétig történő rendszeres méréssel is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.”
Előre jelezheti a szívinfarktust egy új rizikóbecslő eljárás
2019. augusztus 02.
Előre jelezheti a szívinfarktust egy magyar kutatócsoport új rizikóbecslő orvosi eljárása – mondta a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóorvosa.
Maurovich-Horvat Pál kutatóorvos közölte: a személyre szabott előrejelzést modern képalkotó technikák és véralapú biomarkerek együttes alkalmazásával kívánják elérni.
A betegek nagy többsége esetében a szívinfarktus vagy a hirtelen szívhalál jelenti az első tünetét annak, hogy valami nincs rendben a koszorúerekkel. Ezek a betegek, mielőtt elszenvedik első infarktusukat, nagyon gyakran panaszmentesek és nem fordulnak orvoshoz.
A Lendület program által támogatott kutatás során kialakított eljárással képalkotó rendszerek és laborvizsgálat eredményeinek kombinálásával kapnak egy százalékos eredményt. Ezzel a jelenleginél pontosabban előrejelezhető, milyen valószínűséggel kap infarktust a páciens.
Emiatt a 4 dolog miatt fáj gyakran a fülünk nyáron
2019. július 31.
Érdemes néhány apróságra figyelni, hogy a kellemetlen tüneteket elkerüljük. Az ebben az időszakban gyakori fülészeti problémákra dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa hívja fel a figyelmet.
Túl sok időt töltünk a víz alatt
Ha a strandolás során a felázott hallójárat érzékeny bőrén keresztül a kórokozók behatolnak, gyulladást, gombás fertőzést is előidézhetnek. A külső-hallójárat gyulladás, vagy úszófülként is ismert betegség erős fájdalommal jár, fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet előre haladott, súlyos hallójárat gyulladás esetén.
Mit tegyünk?
Kezelés nélkül a fájdalom erősödésére, a gyulladásnak a környezetre való terjedésével számolhatunk, így javasolt mielőbb orvoshoz fordulnunk, aki vizsgálat, a hallójárat kitisztítása után általában gyulladáscsökkentő fülcseppet ír fel, a súlyosabb esetekben rendszeres helyi kezelésre visszarendeli a beteget. Bizonyos esetekben szájon át alkalmazott antibiotikum szedésére is szükség lehet, emellett természetesen fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentő készítmények javasoltak.
Nem figyelünk a nyomáskülönbségre
A repülés során jelentkező füldugulás kiváltó oka a légnyomás változása. Barotraumának nevezzük a nyomás kiegyenlítődésének zavarát, amit a búvárok is megtapasztalhatnak a vízben.
Mit tegyünk?
Léteznek praktikák a nyomáskülönbség gyorsabb helyreállítására, a kellemetlen tüneteket megelőzhetjük például repülésnél rágózással, vagy gyakoribb nyeléssel is, ám előfordulhat, ha a fülfájás, füldugulás hosszabb időn át sem szűnik meg, vagy repülés után vérrel festenyzett fülfolyás, erős szédülés jelentkezik, azonnal forduljunk orvoshoz!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...107108109...271