Információk, érdekességek
A krónikus prosztatagyulladás a szexuális funkcióra is kihat
2019. június 21.
Ha 3 hónapnál tovább tart a prosztatagyulladás, krónikusnak nevezhetjük, és feltétlenül kezelést igényel. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint a fájdalom, a vizelési- és szexuális nehézségek mind utalhatnak erre a betegségre, nem érdemes halogatni a kivizsgálást.
Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?
A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amely elhelyezkedése és funkciói miatt egyaránt hatással van a vizeletürítésre és a szexuális életre. A szervet akut és krónikus gyulladás is érintheti, amelyek közük a krónikus betegség az, amely 3 hónapnál tovább tart és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor ez utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra inkább az alábbi tünetek a jellemzőek:
– Medencetájon és/vagy a nemi szerveknél, esetleg deréktájt jelentkező fájdalom.
– Vissza-visszatérő vagy állandó fájdalom.
– Gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is.
– Vizelési nehézség és/vagy fájdalom.
– Ejakulációs nehézség és/vagy fájdalom.
– Ritkábban a gyulladásra utaló általános jelek, mint láz, hányinger.
Nem csak baktérium okozhatja
A krónikus prosztatagyulladás okozóját nem feltétlenül könnyű beazonosítani, de az biztos, hogy először azt érdemes tisztázni, bakteriális eredetű-e, ugyanis a betegségnek két fő kategóriája van.
Ki lehet gyógyulni az orrpolipból?
2019. június 17.
Sokan évekig várnak, majd mire orvoshoz jutnak, már csak műtéttel kezelhető az orrpolip. Sajnos azonban sokak számára ez sem hoz végleges megoldást: az orrpolip a műtétet követően is kiújulhat. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát a kiváltó okokról és kezelésről kérdeztük.
Miért kell egyáltalán kezelni?
Az orrpolipok különböző nagyságú kinövések az orrüregben vagy az orrmelléküregben. Az orrpolip az orrnyálkahártya túlburjánzása, ami ha elér egy bizonyos nagyságot, az érintettnél tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte krónikus arcüreggyulladást, horkolást is okozhat, de az orrhangú beszéd és a gyakori fejfájás is jellegzetes panasz.
Mindig műteni kell?
Az orrpolip eltávolítása az ún. FESS műtéttel történhet, ám erre nem minden esetben kerül sor. Hogy szükség van-e a műtétre, azt a fül-orr-gégészeti vizsgálat, az endoszkópos lelet és a CT kép alapján lehet eldönteni. Ez mindig egyéni mérlegelés kérdése, az egész képet figyelembe véve – hangsúlyozza dr. Augusztinovicz Monika. Van egy határ, ameddig várható, hogy a kiváltó ok megszüntetésével, tartós szteroid orrspray használatával, sós vizes orröblítéssel műtét nélkül is helyreáll a jó állapot.
Az orrpolipot kiváltó okot is kezelni kell!
Az orrnyálkahártya túlburjánzása nem ok nélkül alakul ki, ezért fontos, hogy ne csak a tünetet, vagyis a látható orrpolipot kezeljük, hanem meg kell keresni az azt kiváltó okot. Ellenkező esetben műtétet követően is a polip kiújulására számíthatunk. Az orrpolip megjelenésének oka lehet öröklött hajlam is, gyakran mutat családi halmozódást.
Kétszázezer nőt érinthet a meddőséget okozó endometriózis
2019. május 23.
Az endometriózisos betegeknél a méhnyálkahártya sejtjei a méh üregén kívül helyezkednek el, ami hasi fájdalmat és meddőséget okoz – mondta Bokor Attila szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem Endometriózis Centrumának vezetője.
A fő probléma, hogy egyelőre nem ismerik sem a betegség kialakulásának okát, sem pedig a természetes lefolyását, ami megnehezíti a megfelelő gyógyszeres és műtéti kezelést. Jelenleg csak a tünetek kezelésére képesek – fűzte hozzá.
A betegséget már a 19. században leírták, de napjainkra mind több páciensnél fedezik fel, ami mögött valószínűleg a környezeti ártalmak állhatnak; az endometriózist jellemzően a nyugati civilizáció betegségének tartják – mondta.
Kikerültem a bulimia és az anorexia poklából
2019. május 20.
A 32 éves Mária 15 éven át küzdött táplálkozási zavarokkal. Mára már fellélegezhet, és gyógyultan felfedi azokat a romboló folyamatokat, melyektől sikerült megszabadulnia.
„Tizenéves koromtól hosszú éveken át – érzelmi törésekkel a háttérben – a bulimiás rohamok időszakát éltem át, és a napjaim falással és hányással teltek. Ezt az anorexia periódusai tarkították (drasztikus mértékű fogyásra törekedtem), melyek néhány naptól kezdve 3 hétig is eltartottak. A bulimiás időszakban, amint az étel a gyomromba került, hánytattam magam, többször is egy nap, hogy befalhassak mindent, amit megvásároltam. Az ördögi kör bezárult számomra azon a napon, amikor „sikerült” hánynom, mert attól fogva ehettem, amit akartam, és olyan alakom lett, amilyenről álmodtam.
A hányás minden alól felszabadított
Elég volt lehajolnom, hogy az étel visszafelé távozzon. Mielőtt idáig jutottam, mintegy 15 kg-ot híztam. Amikor hánytam, úgy gondoltam, hogy a testemet, az életemet, az érzelmeimet abszolút kontroll alatt tarthatom. Ez volt a „boldogság” – noha valójában inkább pokolnak volt nevezhető… Amikor rájöttem, hogy tévedtem, túl egész darab csomagolt sajtot, 10-20 dkg-os vajat, sült tésztákat, teljes üveg csokikrémet, pizzát, süteményeket, kész szendvicseket, felvágottat, joghurtot, fagylaltot stb. Azután, a sok rágás miatt, fájt az állkapcsom, puffadt lett az arcom, alig tudtam kinyitni a számat. Olykor égett a nyelvem. Ugyanakkor a hányás felszabadított sokféle téren. Kiűztem magamból mindazt, ami túl sok helyet foglalt el bennem: aggodalmat, bánatot, fáradtságot, szégyent, igényt a szerelemre, a túlérzékenységet, de a testvérem hiányát vagy a túlzott örömöt is. Ezek az „érzelmi kiüresedések” megnyugtattak, olyannyira, hogy egyes napokon csak ettem-hánytam. Azután hirtelen átestem az ellenkező végletbe, az anorexiába, de soha nem akartam a végtelenségig fogyni. Nem kerültem az 50kg-os határ alá, ami az 1.58 cm-es magasságomhoz képest nem volt vészes.
Amit a mezoteliómáról tudni érdemes...
2019. május 05.
Egyre nagyobb figyelem fordul egy ritka rákos megbetegedés, a mezotelióma felé, amelynek jellemzője a hosszú, 20-40 éves lappangási idő. A diagnózist nehezíti, hogy tünetei kevéssé jellegzetesek, más betegségek tüneteivel is megegyezhetnek. Milyen típusú betegség és milyen szerveket érinthet?
A mezotelióma egyfajta rákos megbetegedés, amely leggyakoribb kiváltó okának az azbesztet tartják. A betegség a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg, leggyakrabban a mellhártyát (pleurális mezotelióma), de előfordul a tüdő, a szív vagy a hashártya daganatos megbetegedése is.
A betegség tünetei a pleurális mezotelióma esetén – amely az összes mezotelióma megbetegedés 70-90%-át teszi ki – sem jellegzetesek (légszomj, éjszakai izzadás, krónikus köhögés, hátfájdalom, mással nem magyarázható súlycsökkenés), megegyezhetnek más betegségek tüneteivel is.
A tünetek a betegség előrehaladtával egyre erősödnek. Annak eldöntésére, hogy az ezen tüneteket produkáló beteg esetén milyen betegség állhat a háttérben, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Fontos arról tájékoztatni a kezelőorvost, hogy a beteg az élete során kerülhetett-e kapcsolatba azbeszttel, ezzel a súlyosan rákkeltő anyaggal, mert az orvostudomány jelenlegi ismeretei alapján a megbetegedés hátterében leggyakrabban az azbesztnek való kitettség áll.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...110111112...271