Információk, érdekességek
Mióma – Mikor van szükség műtétre és mikor nincs?
2018. január 09.
A nők körben az egyik leggyakoribb daganat típus a mióma, mely a méhizomzat jóindulatú sejtburjánzása. Sokan úgy gondolják, hogy a daganat minden esetben műtéti beavatkozást kíván, pedig van, hogy gyógyszeres terápia is elég a gyógyuláshoz. A mióma kialakulásáról és kezelési módjairól dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusát kérdeztünk.
Ösztrogénfüggő daganat
A mióma egy hormonfüggő daganat típus, mely nagymértékben reagál a szervezet ösztrogén szintjére, hiszen megjelenéséhez és növekedéséhez ösztrogén-hatásra van szükség. Éppen ezért a fogamzókorú nők a veszélyeztetettek – főleg, ha ösztrogéndominanciával küzdenek-, így klimax után és a pubertáskor előtt általában nem fordul elő.
Érdemes tudni, hogy a mióma rendszerint nem válik rosszindulatúvá, ám érdemes odafigyelni rá, hiszen ahogy növekszik, egyre súlyosabb következményeket von maga után, ráadásul a gyermekáldás elmaradásának is gyakori oka!
Vannak, akik nem is tudnak róla
A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak a pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek! Amennyiben apró elváltozásról van szó, úgy semmilyen tünetet okoz, és gyakran egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során találkozunk vele. Ahogy a mióma nő, egyre figyelemfelkeltőbb panaszokat okoz: pl. vérzészavarok, fájdalmas menstruáció, gyakori húgyúti fertőzések, meddőség, vérszegénység, fájdalmas vizelési inger, alhasi fájdalom. Amennyiben a mióma méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy erre típusos tünetek jelentkezhetnek. Sőt, ritkán akár egy vénát is nyomhat, ami következményes trombózishoz is vezethet, éppen ezért ilyen esetben érdemes mióma irányába is vizsgálatok végeztetni!
Még mindig másnapos? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!
2018. január 06.
Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét.
Ha a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.
A hisztamin-érzékenység tünetei
Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz ( DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.
Bor, dió, savanyú káposzta
Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.
Az irritábilis bélszindróma - Korgó-morgó has
2017. december 19.
Az irritábilis bélszindrómáról
A túlérzékeny, irritábilis bél szindróma (IBS) igen gyakori, bár sokszor nem felismert betegség. Tünetei nagy változatosságot mutatnak: lehet puffadás, teltségérzés, gázok, émelygés stb. Egyes statisztikák szerint a hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja!
A tünetek igen változatosak: teltségérzés, puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés, fájdalom, amely lehet enyhe, egész hasat betöltő, de görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés vagy akár a kettő váltakozása.
Látható, hogy a tünetek mindenféle hasi betegség tüneteit utánozhatják és igen változatos formában jelenhetnek meg. Éppen ezért az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor-bél rendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia.
Ha túlérzékeny a vastagbél
A túlérzékeny vastagbél ugyanis egyértelműen funkcionális eredetű betegség, azaz a hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet – a legfinomabb eszközökkel, akár szövettani vizsgálatokkal sem – kimutatni.
A betegség hátterében, mai tudásunk szerint, a gyomor-bél rendszer érzés- és mozgászavara áll. Az érzészavar azt jelenti, hogy a hasban, főként a vastagbelekben található nyomás- és fájdalomérző idegvégződések (úgynevezett receptorok) ingerküszöbe jelentős mértékben lecsökkent, amit számos tudományos kísérlet egyértelműen bebizonyított. Így a beteg olyan ingereket is megérez, sőt fájdalomként él meg, ami más –normális– ember számára nem érzékelhető vagy legalábbis amely nem tudatosul benne. Ilyen például a belekben képződő gázok feszítése, a jelentős mértékű – és sok kellemetlen panaszt okozó – haspuffadás.
Fekély és Chron-betegség
2017. december 18.
A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.
Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.
A leggyakoribb tünetek:
• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.
Miért fontos a normál testsúly az asztma kezelésében?
2017. december 13.
A túlsúlyos asztmás gyerekek közül többen és gyakrabban szorulnak kórházi ellátásra, a gyógyszerekre rosszabbul reagálnak, így nehezebb a stabil, kontrollált, tünetmentes állapot elérése – erről számolt be a Pediatric Allergy and Immunology folyóirat. Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Budai Allergiaközpont orvosát arról kérdeztük, mit tehet a szülő ilyen esetben.
A szaklap japán kutatók vizsgálati eredményeit ismertette, melyben 2010 és 2015 között rögzített kórházi feljegyzéseket összesítettek a 3-18 év közötti, visszatérően kórházi ellátást igénylő betegek adatairól. A közel 40 ezer beteg többsége normál testsúlyú volt, ám megközelítőleg 10-10 százalékuk sovány, illetve elhízott. Az adatok összesítése alapján kiderült, hogy az elhízott gyermekek körében jelentősen, 26 százalékkal magasabb volt azok száma, akik a kórházi tartózkodást követően, 30 napon belül ismételten fekvőbeteg intézményben történő ellátásra szorultak.
Vegyük észre a kezdeti jeleket!
Az asztma kezelésében a célunk a jó életminőség kialakítása, a tünetmentes állapot elérése – magyarázza dr. Somogyi Éva. Semmiképpen sem jó tehát, ha egy asztmás gyermek kórházi kezelésre szorul a betegsége miatt, különösen nem jó, ha visszatérő beteg a klinikán. Nagyon fontos, hogy ha a szülő a gyermeknél bármilyen új, szokatlan tünetet észlel, akkor keressék fel soron kívül is a kezelőorvost, hogy a komolyabb panaszokat, az asztmás rohamot megelőzhessük. Ilyen tünet például, ha a gyermek fáradékonyabb, köhögési rohamok gyötrik, vagy hamarabb kifullad. Ha idejében észrevesszük a kezdeti jeleket, akkor a gyógyszerek adagolásának módosításával meg tudjuk előzni a további állapotromlást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...124125126...270