Információk, érdekességek
A daganatos megbetegedés, és ami mögötte van
2017. október 18.
A hunzákon kívül nem ismerünk olyan kultúrát, melyet teljesen megkímélt volna a rák. Ez a kis Himalájai hegyi nép az, melynek számára teljesen idegen volt a rák egészen addig, amíg nem csatlakozott a 20-ik évszázad közepén a modern civilizációhoz. Így már ott is felbukkant ez a rettegett betegség. Hogy a rák ennyire kiemelkedik korunk megoldatlan problémái között, és az egészségünket érő fenyegetések közül, azt az a tény is bizonyítja, hogy minden betegségnél jobban félünk tőle. Daganatos megbetegedés esetén a betegség mögött kétféle okot feltételezhetünk általában. Az egyik a családrendszerből eredő minta, a tudatalatti kötődés.
Ebben az esetben a beteg egy hozzá közel álló személyhez „kötődik”. Ilyen kötődés lehet, amikor egy gyermeknek meghal az édesanyja – lehetséges, hogy éppen daganatos betegségben – és a gyermek szintén megbetegszik, mert követni szeretné édesanyját a halálba. Természetesen ez nem tudatos folyamat. Sokszor ezekre az esetekre mondjuk, hogy öröklődik a baj.
A másik eset, amikor saját életünkben, lelki problémáinkban, életvitelünkben, gondolkodási mintáinkban kell keresnünk a kiváltó okot.
Az orvostudomány a sejtek vizsgálata alapján tudja a legnagyobb biztonsággal diagnosztizálni a rákot. A rákos sejt nem azért osztódik, hogy betöltse a többi sejttel való szövetségben neki jutó feladatát. Önmaga megsokszorozódása a célja. Míg a normál anyagcsere-irányítás mellett a sejtmag inkább kisméretű, a rákos folyamat sejtosztódásánál a sejtmag a szó valódi értelmében kinő saját magából, és további mintát szolgáltat az utódoknak önmaguk felépítésére, sokszorosítására és elterjesztésére. Ami kívülről teljes káosznak tűnik, az a rák szempontjából értelmes dolog. A sejt visszanyeri az ősrégi képességét, és cserébe lemond a specializációról. A rákos sejt következtetésképpen kevésbé van ráutalva a szomszédos sejtekkel való kommunikációra és együttműködésre, szinte teljesen önálló életet kezd élni.
Tippek a talpfájdalom enyhítésére
2017. október 13.
A talpunk mindennap elviseli a testsúlyt, amely ránehezedik, amikor járunk, gyalogolunk, futunk, ugrunk... A lépések okozta ütődést a talp csillapítja, és emiatt is - a lehetőségek szerint - különféle módokon, rendszeresen „kényeztetnünk” szükséges. Jó tanácsok a folyamatos igénybevétel miatt jelentkező talpfájdalmak, talpmerevség és melegedés-érzés enyhítéséhez. Egy-egy hosszú nap után feltétlenül ismételjük ezeket az egyszerű gyakorlatokat, alkalmazzuk a hasznos fortélyokat.
Lazító mozgatás teniszlabdával
- Reggel és este görgessünk a talpunkkal egy teniszlabdát, erősen rányomva a talpat, egészen a lábujjakig haladva. Többször végezzük el a görgetést, a talp teljes felszínén (előre-hátra haladva a láb oldalain is).
- Ezután helyezzük labdát a talp első része, közepe, majd a sarok alá, és nyomjuk erősen a talpunkkal kb. 10 másodpercig. Ismételjük a gyakorlatot mindkét lábon, kétszer-háromszor.
Tegyük rugalmasabbá a talpat...
...az Achilles-ín nyújtóztatásával!
- Egy lépcsőfokon (kis emelkedőn) állva, a talp első felére támaszkodva nyújtsuk a sarkunkat, lefelé mozgatva, nyújtóztatva. Közben tartsuk a pozíciót 20-30 másodpercig. Fokozzuk, amennyire lehet, a nyújtó mozgást, ami a lábikrára is jótékonyan hat.
Zsibbadás: az idegeink panaszt jeleznek!
2017. október 09.
Sokszor nem is tulajdonítunk neki jelentőséget, ha zsibbad valamelyik végtagunk, pedig a visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai, vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet. Csak alapos vizsgálattal lehet kideríteni, mi a kiváltó ok és ennek ismeretében megtalálni rá a gyógymódot.
Mindannyian ismerjük az érzést, amikor tartós mozdulatlanság miatt bizsergető érzés alakul ki valamely testrészünkben, ám megrázva a végtagunkat, a vérkeringés visszatérésével a zsibbadás is elmúlik rövid időn belül. Ha azonban ez az érzés gyakran visszatér, kialakulásának látszólag nincs oka és sokáig tart, míg elmúlik, mindenképp érdemes orvost felkeresni. Leggyakrabban ugyanis a perifériás idegek, vagy a központi idegrendszer működési zavara állhat a háttérben.
„Sokszor alapbetegségek kísérőjelensége a bizsergető érzés, például cukorbetegség, anyagcserezavar, rosszindulatú daganatos, vagy akár pajzsmirigy betegség is állhat a háttérben. Ha a zsibbadás sokáig tart, vagy olyan helyen jelentkezik, mint az arc, felső végtagok, vagy váratlanul jelentkezik, esetleg más tünettel, mint gyengeséggel, izomtónus vesztéssel jár, azonnal forduljunk orvoshoz!” - mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.
A zsibbadást indokolhatja kéztőalagút-szindróma, porckorongsérv, idegbecsípődéssel járó mozgásszervi betegség (például neuropáthia, amely esetében az ideg működésében az ideg anyagcsere zavara áll fenn), fertőzés (például övsömör, herpesz), bakteriális fertőzés (pl. Lyme-kór), gyógyszer mellékhatása, vitaminhiány, súlyosabb neurológiai panasz, keringészavar, daganatos megbetegedés, sclerosis multiplex, vagy Parkinson-kór is.
6 fontos kérdés a trombózisról
2017. október 04.
A fogamzásgátló tabletták és a helytelen életmód következtében egyre gyakrabban alakul ki az embereknél mélyvénás trombózis. Ez az életveszélyes szövődményekkel járó állapot bár benne van a köztudatban, ennek ellenére sokakban felmerülhetnek bizonyos kérdések a betegséggel és annak kezelésével kapcsolatban. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája megválaszolja a leggyakoribbakat.
Mennyire veszélyes?
A mélyvénás trombózis egy veszélyes állapot, amiről akkor beszélünk, amikor a mélyen fekvő vénákban vérrög alakul ki. Ez a trombus azonban leszakadhat és a véráramba kerülve a tüdő artériájában akut elzáródást, tüdőembóliát okozhat, ami sajnos az esetek nem kis százalékában halálhoz vezet.
Honnan lehet biztosra tudni, hogy mélyvénás trombózisom van?
A mélyvénás trombózis típusos tünetei közé az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, és fájdalma áll. Általában ezekből a jelekből már valószínűsíthető a probléma, ami vérvétellel (DDimer szint) és Doppler ultrahanggal bebizonyítható. A baj azonban az, hogy vannak úgynevezett néma esetek is, amikor semmilyen panasz nem jelentkezik. Az ilyen lábon kihordott trombózisoknál több veszély is fenyeget: egyrészt hirtelen tüdőembólia léphet fel, másrészt évekkel később is poszttrombotikus szindróma alakulhat ki.
Mennyi ideig kell véralvadásgátlón élni?
Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől, de elsősorban egyéni megítéléstől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Bajkeverő bacik
2017. szeptember 30.
Az édesanyák tudják, hogy a takarítást hogyan, mikor és mivel érdemes végezni, viszont vannak tények, amelyeket sokan nem ismernek… Íme!
Bár nem is hinnénk, de manapság rengeteg olyan eszközzel és felülettel találkozunk, amelyeknek köszönhetően folyamatosan ki vagyunk téve a nem látható kórokozók veszélyének. Ilyen például az okostelefon. Mindig nálunk van, babrálunk rajta napközben, evéskor szórakoztatjuk magunkat vele és hazafelé sem tesszük le.
Egy átlagos telefon felületén tízszer annyi baktérium van, mint egy WC-ülőkén
A hűtőnk is tartogat meglepetéseket – egy átlagos frigóban 750-szer több a baci, mint amennyinek szabadna lennie: mondjuk kiömlött egy kis lé reggel az ételhordóból pakolás közben, vagy nem dobtuk ki a múlt heti maradékot, mert nem volt idő, esetleg megromlott a tej, és a dugót se tettük rá a megbontott boros üvegre a hétvégén. Mind-mind lehetőség a baktériumok elburjánzására.
És mi van a takarítóeszközökkel?
Telefont és hűtőt, bár nem sűrűn, de szokás takarítani. Viszont mi van azokkal az eszközeinkkel, amelyeket takarításra használunk? Konyhai szivacsaink, rongyaink és törlőkendőink felelnek azokért a felszínekért, amelyek érintkeznek a táplálékunkkal. Nem gondolunk bele – hiszen mindennap tisztítunk velük –, de a vizes, nedves környezet teremti meg a rosszindulatú mikrobák melegágyát.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...127128129...270