Információk, érdekességek

Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök

2017. április 10.

Ugyanazt a mozgássort végzi naponta ezerszer a karjával? Egeret használ? Netán csavarkulcsot emelget vagy főzőkanalat? Esetleg teniszütőt? Ha a napi munkája vagy sporttevékenysége után fáj, gyulladt a könyöke, akkor baj van! Csökkentse a fájdalmakat célzottan! 

A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal, vagy éppen ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal –, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.

Kis gyulladásból nagy fájdalom

Az egyszeri nagy vagy többszöri pici túlerőltetés okozta gyulladás azon a kicsi ponton jelentkezik először, ahonnan az alkarfeszítő izomköteg a felkarcsonton ered. A gyulladás kezelés hiányában krónikussá válik, és folyamatosan átterjed a könyök többi kötőszöveti képletére is.  Ezzel együtt a fájdalom is növekszik, először mozgatásra, később már nyugalomban is, kisugározva a csukló majd a váll felé. Végeredménye, hogy a kar használhatatlanná válik, sőt az éjszaka sem múló fájdalom az alvást is lehetetlenné teheti.


Bélrák kockázata - Az életmód vagy a genetika van rá nagyobb hatással?

2017. április 06.

Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a vastag- és végbélrák (kolorektális rák) kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.


Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!

2017. április 05.

A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.

Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.


Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám

2017. április 03.

Tetőtől talpig beválik a természetes fájdalomcsillapító lökéshullám 

Nyak, váll, derék, könyök, csípő, térd vagy talp? A lökéshullám terápia számos mozgásszervi fájdalmat csillapít. Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint legnagyobb előnye, hogy az azonnali hatáson túl az okokat is kezeli.  

Nem kell együtt élni a fájdalommal   

A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek - nagy energiájú, hallható hullámok, amelyek a gyógyításban is rendkívül hatékonynak bizonyultak. 
Kiderült ugyanis, hogy ha a szakember az érintett, fájdalmas helyre juttatja a hullámot, az beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, oldja a triggereket és dekalcifikál, ezáltal meszesedés okozta fájdalomra, meszes vállra is jól használható, és hatékony a térd és a csípő fájdalmának kezelésében is.
Dr. Arnold Dénes Arnold MsC, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint az eredményes fájdalomcsillapításhoz és a probléma okának megszüntetéséhez az első lépés a panaszok pontos behatárolása és a gondos diagnózis. Ezután pedig már elégséges lehet akár a lokális fájdalomcsillapítás is ahhoz, hogy jelentős életminőség javulás következzen be.
- A terápia hatása már néhány kezelés után érezhető, de a teljes kúrához és a tartós eredményekhez több alkalomra is szükség lehet. A páciensek egy része kezeléskor enyhe fájdalmat érezhet, de ez is annak a bizonyítéka, hogy eltaláltuk az érzékeny pontokat. Sokan már az első, második alkalom után is jelentős fájdalomcsökkenésről számolnak be, miközben a kiváltó ok maga is gyógyul – hangsúlyozza Arnold doktor. -  A lökéshullám terápia rendkívül eredményes alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak.


Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

2017. március 30.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...133134135...270