Információk, érdekességek
Mit jelent a laborleletben a magas rheumatoid faktor (RF) szint?
2020. szeptember 12.
Ha felmerül a rheumatoid arthritis, vagyis az ízületi gyulladás gyanúja, az orvos kérheti az ún. rheumatoid faktor (RF) meghatározását a vérből. Vajon mit jelent, ha az eredmény negatív? Csak rheumatoid arthritis-re utalhat, ha magas? Dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa válaszolt a kérdésekre.
Mi is az a rheumatoid faktor?
A rheumatoid fakor (RF) az autoantitestek egy fajtája, amely – mint minden autoantitest – a szervezet saját fehérjéi ellen létrejövő védőfehérje. (Ezzel szemben az antitestek olyan védőfehérjék, amelyek a szervezetbe került idegen anyagok, például baktériumok ellen termelődnek.) A rheumatoid faktorok a gyulladások miatt megemelkedett immunoglobulinok IgG nevű csoportja ellen termelődnek.
Ez azt is jelenti, hogy az RF meghatározása önmagában nem tekinthető diagnosztikus erejűnek, hiszen majdnem minden gyulladással járó állapot esetén megemelkedik. Ugyanakkor az is tény, hogy az RF jelenléte nem feltétlenül jelenti a betegség jelenlétét is, hiszen ennek mennyisége változó, van, akinek betegség is nélkül is emelkedettebb, a populáció 5-10 %-ában normál esetben is magas lehet.
Miért szokták ellenőriztetni a rheumatoid faktort?
Elsősorban akkor szoktuk a labortól az RF meghatározását kérni, ha a páciens olyan panaszokkal jelentkezik, mint reggeli ízületi merevség, ízületi fájdalom, az érintett ízület duzzanata. Az is tipikus, ha egyre nehezebbé válik az adott ízület mozgása. Ugyanakkor néhány embernél nem jelentkeznek ilyen jellegzetes tünetek, esetleg csak olyan, enyhe problémák merülnek fel, mint a pattogásszerű hang az ízület mozgásakor, vagy egy rövidebb ideig tartó reggeli ízületi merevség. Az ízületi gyulladás bármely ízületet érinthet, leggyakrabban azonban a kezekben, lábakban, térdekben, csípőkben, esetleg a deréknál vagy a nyaknál jelentkezik – ismerteti dr. Selyem Réka MSc, a FájdalomKözpont reumatológusa.
Több elhízott szorul kórházi ellátásra a Covid-19 miatt
2020. augusztus 28.
Az elhízottak körében nagyobb a kockázata annak, hogy az új koronavírus okozta Covid-19-betegség miatt kórházi ellátásra szorulnak – derítették ki a University College of London kutatói.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a kutatók az Egyesült Királyság Biobankjából 330 ezer ember adatait használták fel, amelyeket 2006 és 2010 között rögzítettek.
Ezek az adatok tartalmazzák az emberek testtömegindexét (BMI), a derék-csípőkörfogat arányát, korukat, etnikumukat, alkoholfogyasztásukat, a dohányzást és fizikai aktivitásukat. Információk álltak rendelkezésre a szív- és érrendszeri betegségeikről, a cukorbetegségről, a magasvérnyomásról, a koleszterinszintről és egészségi állapotukkal kapcsolatos más jellemzőkről.
A kutatók ezeket az adatokat összevetették az angliai közegészségügyi hatóság (PHE) adataival a Covid-19-betegséggel kórházba kerültekről 2020. március 16. és április 20 között. Ebben az időszakban a brit tesztelések a koronavírus-fertőzés tüneteivel kórházban lévőkre összpontosultak, ezért a tanulmány a súlyos Covid-19-betegeket öleli fel.
A kutatók kimutatták, hogy Biobank lakossági mintájából 640 ember (0,2 százalék) került kórházba koronavírusfertőzéssel, és felfedeztek egy összefüggést a kórházi kezelés szükségessége és a megnövekedett testömegindex (BMI) között. 25-30-as BMI esetén az illetőt túlsúlyosnak tekintik, 30 BMI fölött elhízottnak.
A szakemberek azt találták, hogy a 25 fölötti testtömeg indexű emberek esetében 40 százalékkal nagyobb a kórházi kezelés kockázata, figyelembe véve az illető nemét és korát, utóbbi két független kockázati tényezője a Covid-19-betegségnek.
Prosztatarák: sokszor túl későn fordulnak orvoshoz
2020. augusztus 16.
Az európai átlagnál rosszabb a prosztatarák halálozási aránya Magyarországon, mert panaszaikkal a betegek későn fordulnak orvoshoz – a Semmelweis Egyetem online előadással és ingyenes szűrési lehetőséggel szeretné felhívni erre a figyelmet. A július 22-i Semmelweis Egészség Napokra az egyetem honlapján lehet jelentkezni. A témában az előadásra jelentkezők közül csaknem százan részt vehetnek egy szeptemberi díjmentes prosztatarák-szűrésen is a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.
Hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre, amikor már nehezebb megmenteni a páciens életét. Nálunk mintegy 30 százalék ez az arány, míg Nyugat-Európában jellemzően 10-15 százalék. Éppen ezért is hívja fel a figyelmet egy online előadás az urológiai szűrővizsgálat jelentőségére a Semmelweis Egészség Napokon.
A prosztatarák megbetegedési statisztikában az európai középmezőnyben található Magyarország, de a halálozási arányszám sokkal magasabb. Lakosságarányosan majdnem annyian halnak meg Magyarországon prosztatarákban, mint azokban a Skandináv országokban ahol két és félszeres a betegség gyakorisága. Hazánkban a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák. Ha valakinél időben fedezik fel a betegséget, akkor a radikális prosztata-eltávolítással javulnak az életkilátásai, viszont ha késői a felismerés, akkor már csak gyógyszeres kezelésre van mód, és a várható életkor is alacsonyabb – mutatott rá dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának igazgatója.
3 lépés a derékfájdalom pontos diagnózisáért
2020. augusztus 10.
Mivel rengetegen keresik fel a szakorvost derékfájás miatt, amelynek okai igazán szerteágazóak lehetnek a porckorongsérvtől az isiászig, ezért különösen fontos az alapos kivizsgálás. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseiről beszélt.
- Részletes anamnézis
Első lépésben az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Éppen ezért érdemes előzetesen átgondolni, milyen választ adnánk az alábbi kérdésekre.
– Hogyan alakul az egyes napszakokban a fájdalom, például felkeléskor vagy este rosszabb? Más testrészekben is érezhető a fájdalom? Olyan tünetek is vannak, mint gyengeség, zsibbadás? Milyen típusú a fájdalom: szúr, ég, tompán, sajgóan fáj? Van olyan pozíció, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
– Van-e valamilyen friss vagy régi sérülés, ami okozhatta a derékfájdalmat?
– Mozog, sportol-e rendszeresen vagy mozgásszegény életmódot él? Ha sportol, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája: üléssel, állással vagy mozgással jár?
– Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracot, milyen párnát használ?
A szúnyogcsípés szívférgességet is okozhat
2020. augusztus 01.
A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség. Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz.
Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is. Hazánkban a Dirofilaria repens okoz megbetegedéseket. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás (szúnyogcsípés) közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást (csomót). Ebben a faj egy – többnyire nem ivarérett – példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul.
Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe.
Emberi fertőzés esetén: csomók keletkeznek
Embernél a klinikai tüneteket a laza bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg (Dirofilaria repens) okozta helyi elváltozások uralják. A csomók bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a felsőtestre (fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas) lokalizálódnak. Belső szervekben ritkán fordulnak elő. Míg a test különböző részein kialakuló bőr alatti csomó sokáig észrevétlen maradhat, addig a szem körüli, elsősorban a kötőhártya alatti elváltozások korán feltűnést keltenek. A fájdalom és az egyéb gyulladásos tünetek miatt a beteg korábban fordul orvoshoz.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...939495...270