Információk, érdekességek
Feledékeny vagy? – Lehet, hogy a vérnyomásoddal van baj
2020. június 05.
A legtöbben úgy gondolják, a magas vérnyomás csakis az idősebbek betegsége, így a következményeivel is csak nekik kell számolni. Kutatások szerint azonban nem csak hogy a fiatalabb korosztály tagjait is érintheti, de kezeletlen esetben náluk is megkezdődhet a hipertónia miatti mentális hanyatlás. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája elárulta, hogy miért érdemes a fiataloknak is nagyobb hangsúlyt fektetni vérnyomásukra, és hogy milyen szerepe van terápiájában a megfelelő életmódnak.
A magas vérnyomás sokak szerint kizárólag az idősebbeket sújtja, ám a mozgáshiány, a túlzott stressz, valamint a nem megfelelő táplálkozás miatt egyre több fiatalt is érint. Éppen ezért nekik is érdemes időközönként megmérniük a vérnyomásukat – főleg, ha olyan tüneteket is tapasztalnak, mint szédülés, fejfájás, szívritmuszavar – hiszen a kezeletlen hipertónia hosszútávon olyan szövődményeket okoz, mint a stroke vagy a szívritmuszavar. Sőt, kutatások szerint a fiatalon megjelenő mentális hanyatlásért is felelőssé tehető.
Figyelemzavar már 18 évesen kezdődik
A szisztolés és a diasztolés vérnyomás ugyanis nagyban befolyásolja a kognitív képességeket. Minél magasabb a vérnyomásérték, annál jobban csökkennek a szellemi funkciók.
Egy tanulmányban 18-46, valamint 47-83 éves embereket vizsgáltak. A kutatásban megállapították, hogy hipertónia esetén a szellemi teljesítmény csökkenése egyaránt érinti a fiatalabbakat és idősebbeket is. Kezdetben a probléma koncentrációzavarban, feledékenységben nyilvánul meg, ám a kor előrehaladtával egyre ijesztőbb tünetek jelentkezhetnek (pl. memória/beszédzavar). A szellemi hanyatlás pedig kihat a munkavégzésre, magánéletre. A romló teljesítmény okozta stressz tovább emelheti a vérnyomást, ezzel hosszú távú, romboló ördögi kört hozva létre.
A komolyabb agyi funkciózavar megakadályozása érdekében fontos, hogy a betegség idejében kezelésre kerüljön. Sajnos azonban a felmérések alapján a magasvérnyomásos fiatalok 76%-ának kezeletlen a hipertóniája – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája.
Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?
2020. június 03.
Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze.
Belső elválasztású mirigyek
A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is). A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.
OGTT
Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.
T3, T4, TSH
Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.
Visszatartja a térdfájdalom a mozgástól?
2020. május 23.
Ha valaki a térdfájdalom miatt óvakodik a mozgástól, könnyen ördögi körbe kerülhet, hiszen az inaktivitás tovább rontja az ízületek állapotát. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos arról beszélt, hogyan maradhat mobil a térdízület.
Mozogni kell – de nem mindegy, hogy mit
Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgás – más egészségvédő hatásai mellett – egészségesen és mobilan tartja az ízületeket. Az ajánlások közt szerepel a Centers for Disease Control nevű szervezeté is, amely a heti legalább 2,5 órányi, közepes intenzitású mozgást tartja elégségesnek. Természetesen fájós ízületek mellett nem könnyű megtalálni a legmegfelelőbb mozgásformát. Szakértők szerint azoknak, akik térdfájdalmakkal, csípő- vagy hátfájdalommal küzdenek, a kisebb behatással járó mozgásformák az optimálisak.
A kisebb behatás ugyanis nem jelenti, hogy kisebb lesz egészségnyereség, mindössze arra utal, hogy az egyik láb mindig a földön marad, vagyis kimarad a mozgásból az ugrás és a földet érés. Ezzel kiküszöbölhető az ízületeket érő erős terhelés. Szerencsére sok ilyen alacsony behatással járó sportot lehet találni, mint például a jóga, a gyors gyaloglás, a vízi sportok, az úszás, a kerékpározás vagy a túrázás.
Térdfájdalom esetén is szükséges a mozgás
A térdfájdalommal, ízületi gyulladással küzdőknek különösen fontos, hogy az említett mozgástípusok valamelyikét iktassák be a mindennapjaikba. Ugyancsak ajánlhatóak ezek a sportok a csontritkulással élőknek és az idősebbeknek is, akik különösebb probléma nélkül szeretnék megőrizni ízületeik egészségét.
– Térd- és más ízületi fájdalom esetén is ajánlatos annyira aktívnak maradni, amennyire cs
A túl kevés vagy túl sok alvás súlyosbítja a felnőttkori asztmát
2020. május 19.
Az Allergiás, Asztmás és Immunológiai Megbetegedések Amerikai Kollégiumának (ACAAI) Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szaklapjában megjelent tanulmány szerint a túl kevés és esetenként a túl sok alvás is negatív hatással lehet az asztmával élő felnőttekre.
“Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a rossz minőségű alvás negatívan befolyásolja az asztma tüneteit a felnőtteknél. Tanulmányunk kimutatta, hogy az asztmás felnőttekre hasonlóan hat a túl kevés (vagy néha a túl sok) alvás is. A normál alvókkal összehasonlítva a keveset vagy sokat alvók esetében nagyobb azok aránya (45 százalékhoz képest 59, valamint 51 százalék), akik az elmúlt évben asztmás rohamot éltek át és tapasztaltak egészségi állapotuk miatt életminőség-romlást. Ezt az életminőség-romlást több napon át tartó gyenge mentális vagy fizikai teljesítmény jellemezte” – mondta el Faith Luyster, a kutatás vezetője.
A kutatás 1389, húsz évnél idősebb, asztmás felnőttet vizsgált. A résztvevők válaszai szerint a csoport 25,9 százaléka naponta legfeljebb öt órát, 65,9 százaléka 6-8 órát, 8,2 százaléka pedig legalább 9 órát aludt – írja az EurekAlert.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A átlagos időtartamot alvókhoz képest a keveset alvóknak nagyobb eséllyel volt az elmúlt évben asztmás rohamuk, száraz köhögésük vagy volt szükségük kórházi ellátásra. Lényegesen rosszabb volt az egészségi állapotuk, életminőségük is.
Ha magas a vérnyomásod, ellenőrizd a lábaidat is!
2020. április 30.
A perifériás verőérbetegség, vagy közismertebb nevén érszűkület Magyarországon több mint 400.000 embert érint, és az adatok is riasztóak: hazánkban rendkívül magas az érszűkület miatt végzett alsóvégtagi amputációk száma. A beavatkozások jelentős része elkerülhető lenne megfelelő életmóddal és a betegség korai felismerésével, időben megkezdett kezelésével.
A magasvérnyomás-betegségben szenvedők száma 3,5 millióra becsülhető Magyarországon, így ez a leggyakoribb betegség hazánkban. Az érszűkületben szenvedők 30-80 százaléka magasvérnyomás-betegségben is szenved.
Az érszűkület legfontosabb kockázati tényezői a kor, a dohányzás, és a cukorbetegség, de a túlsúly, a mozgásszegény életmód, és a magasvérnyomás-betegség is növeli az érszűkület kialakulásának kockázatát. Mivel az erek károsodása nem csak egyes szervekben, hanem a testen belül mindenhol kialakulhat, azok a magasvérnyomás-betegségben szenvedők, akiknél érszűkület kimutatható, az alsóvégtagi amputáció veszélye mellett veszélyeztetettek a stroke, szívinfarktus és a vesebetegségek szempontjából is.
Az alsóvégtagi érszűkület sokáig tünetmentes lehet, emellett a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések (pl. egyidejű ízületi panaszok miatt) sokáig rejtve maradhat, ezért fontos a célzott szűrővizsgálatok elvégzése!
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...9899100...271